- •Bohdan Hmelnickij vezette felszabadító háború ( 1648-1654)
- •A lengyel uralom elleni ukrán felszabadító háború újabb szakasza
- •Kozák- és parasztfelkelések a XVII. Század 20—30-as éveiben
- •Iván szulima
- •Az ukrán területek a „romlás” időszakában
- •Iván Vihovszkij (1657-1659)
- •Az ukrán államiság válsága
- •I. Bruhoveckij hetmanná választása
- •I. Bruhoveckij politikája
- •Harc a török-tatár agresszió ellen a XVII. Század második felében
- •1. Tatár pusztítások
- •2. Iván Szirko kisatamán
- •3. Csihirini hadjáratok
- •4. Hadjáratok
- •Harc az államiság megőrzéséért
- •1. A kozák vezetők oligarchiája
- •2. Iván Szamoljovics hetmansága (1672-1687)
- •Felszabadító mozgalom a Jobbparti Ukrajnában a XVII. Sz. Végén – a XVIII. Sz. Elején
- •Iván Mazeppa hetmansága (1687—1709)
- •Ukrán területek az északi háborúban
- •1. A háború kezdete. Az ukránok szerepe az északi háborúban
- •2. I. Mazepa céljai. A svédek támogatása
- •3. A Zaporizzsjai Szics az 1708-1709-es események idején
- •4. A poltavai csata
- •5. A háborút lezáró békeszerződés
- •Pilip Orlik hetmansága (1710-1742)
- •1. Hetmanválasztás
- •2. P. Orlik Alkotmánya
- •3. P. Orlik külpolitikája
- •I. Szkoropadszkij hetmansága (1708-1722)
- •1. I. Szkoropadszkij hetmanságának kezdete
- •2. Csatorna- és erődépítések. A néptömegek helyzete
- •3. Az 1720-1722-es cári rendeletek
- •Ukrán kultúra a XVI. Században és a XVII. Sz. Első felében
- •Irodalom
- •Vallási élet az ukrán területeken a XVII. Század első felében
- •A kijevi kozákság
- •1855-Ben, a jobbágyrendszer-ellenes megmozdulásokban a legjobban a Kijev vidéki parasztság jeleskedett.
- •Az UkrÁn területek társadalmi és gazdasági fejlődése a XIX. Sz. Második felében
- •1. A jobbágyság helyzete
- •2. Reformok a XIX. Sz. 60-70-es éveiben
- •1864. Január 1-jei zemsztvói reform
- •1864. November 20 – bírósági reform
- •1870. Június 16 - a városi önkormányzatok reformja
- •1862—1874- Katonai reform
- •3. Gazdasági fejlődés
- •4. A társadalmi-gazdasági helyzet a nyugatukrán területeken
- •5. A parasztság szociális rétegződése és ennek következményei a Dnyeperentúli Ukrajnában
- •Ukrán nemzeti mozgalmak
- •Nemzeti mozgalom a Dnyepermenti Ukrajnában
- •2. Nemzeti mozgalom a nyugatukrán földeken
- •Az ukrán nemzeti mozgalom
- •1. A vasárnapi iskolák bezárása
- •2. Valujev miniszter ukránellenes körlevele
- •3. A császári Emsi rendelet
- •4. Az ukrán nyelv elnyomatása a nyugatukrán vidékeken
- •5. A „hlopománok"
- •6. A titkos csoportok, az ukrán nemzeti mozgalom központjainak megalakulása
- •7. Mihajlo Drahomanov
- •8. A Moszkva-barátok
- •9. A narodovecek
- •10. Iván Franko tevékenysége
- •11. Nemzeti eszme Galícia ukrán pártjainál
- •12. A régi hromádák tagságának csoportosulása a „Kijevi Régiségek" című folyóirat körül
- •13. „A taraszisták baráti társasága"
- •14. Ukrán diáktársaságok
- •15. Az „Ifjú Ukrajna"
- •1. Tarasz Sevcsenko Péterváron
- •2. A kijevi illegálisok. Andrij Kraszovszkij
- •3. A lengyel felkelések ukrán részvevői
- •4. Forradalmi narodnyikok
- •5. A „Délorosz Munkásszövetség"
- •6. Illegális marxista körök az ukrán területeken
- •7. „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására"
- •Az ukrán migráció
- •1. A nemzeti kisebbségek
- •2. Az ukránok szociális és nemzetiségi elnyomása az Orosz Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában
- •3. Áttelepülések
- •1. A tömeges írástudatlanság az ukrán területeken
- •2. A középiskolai oktatás helyzete
- •3. Ukrán felsőfokú tanintézmények
- •4. A természettudományok és a műszaki tudományok vívmányai
- •5. Ukrán történelmi kutatások
- •6. Szépirodalom
- •7, Drámairodalom
- •9. Zene
- •10. Festészet. Szobrászat. Építészet
- •11. Népművészet
- •12. Híres kobzosok
2. Reformok a XIX. Sz. 60-70-es éveiben
A parasztreformot követően a cári kormány a XIX. század 60-as és 70-es éveiben egy sor politikai — közigazgatási reformot hajtott végre, melyek a lakosság jogait bővítették. Azt tervezték, hogy a legszélesebb demokratikus körök aktív tényezőit bevonják ezeknek a valóban haladó reformoknak a bevezetésébe, és arra számítottak, hogy ez távol tartja őket a társadalmi—politikai harctól, különösen az ukrán nemzeti mozgalomtól.
1862- a cári pénzügyminisztérium megalakulása.
A reformnak megfelelően állami bankot hoztak létre.
1864. Január 1-jei zemsztvói reform
Zemsztvó – a helyi önkormányzat választott szervei. 1864–1875 között a legtöbb kormányzóságban bevezették a zemsztvo–rendszert, amelynek keretein belül megengedték az egyes településeknek, hogy önkormányzatot szervezzenek maguknak az oktatás, az orvosi ellátás, a postai szolgáltatások, az infrastruktúra javítása és az élelmiszerellátás megszervezése céljából. Aktív zemsztvótagok voltak az ukrán nemzeti mozgalom kiváló képviselői: Iván Lucsinszkij, Petro Dorosenko, Hja Srag, Vaszil Tarnovszkij, Olekszandr Ruszov, Borisz Hrincsenko, Volodimir Szamijlenko, Mihajlo Kocjubinszkij stb.
A zemsztvói önkormányzásban szinte az egész földtulajdonnal rendelkező lakosság részt vett: a nemesség, a papság, a polgárság, a parasztság. Mindenegyes gyeszjatyina föld után önkéntes adót fizettek és ebből fedezték a zemsztvók különböző tevékenységét. A XIX. század végén a zemsztvóknak volt alávetve szinte az egész gazdasági és kulturális élet az ukrán kormányzóságokban és járásokban a Balparton és Délen.
Ezeknek a kormányzóságoknak a lakossága ingyenes egészségügyi ellátásban részesült attól függetlenül, hogy a gazda megfizette-e a zemsztvói adót vagy sem. A falusi lakosság iskoláztatásának a terhét a cári oktatási minisztérium teljes mértékben a zemsztvokra ruházta, azok népszerűsítették és vezették be a falusi gazdaságokba az újításokat is. A zemsztvók Ukrajnában jelentős pozitív szerepet játszottak a jólét, az iskoláztatás színvonalának, a lakosság nemzeti öntudatának emelésében.
1864. November 20 – bírósági reform
Minden polgár formális egyenjogúságát biztosította a törvény előtt. A rendi bíróság helyett, mely közvetlenül a főkormányzónak volt alárendelve és el volt zárva a nyilvánosságtól, bevezették a nyilvános bíróságot. A törvénynek megfelelően ez a bíróság független volt a közigazgatási szervektől. Kötelező lett a társadalom képviselete a bírósági üléseken. Ezek a képviselők az esküdt ülnökök voltak. A bíróval együtt hozták meg az ítéletet.
1870. Június 16 - a városi önkormányzatok reformja
A városi dumák bevezetése. A városi dumák ugyanazzal foglalkoztak, mint a zemsztvói közigazgatás faluhelyen. Bár igaz, hogy lényeges eltérés volt közöttük. A zemsztvók főleg az ukrán lakossággal foglalkoztak (rendszerint a falusival), Ukrajna városaiban pedig az Orosz Birodalom uralma alatt a lakosság vegyes volt, az ukránok mellett oroszok, zsidók, lengyelek, délen görögök, örmények stb. is laktak.