- •Bohdan Hmelnickij vezette felszabadító háború ( 1648-1654)
- •A lengyel uralom elleni ukrán felszabadító háború újabb szakasza
- •Kozák- és parasztfelkelések a XVII. Század 20—30-as éveiben
- •Iván szulima
- •Az ukrán területek a „romlás” időszakában
- •Iván Vihovszkij (1657-1659)
- •Az ukrán államiság válsága
- •I. Bruhoveckij hetmanná választása
- •I. Bruhoveckij politikája
- •Harc a török-tatár agresszió ellen a XVII. Század második felében
- •1. Tatár pusztítások
- •2. Iván Szirko kisatamán
- •3. Csihirini hadjáratok
- •4. Hadjáratok
- •Harc az államiság megőrzéséért
- •1. A kozák vezetők oligarchiája
- •2. Iván Szamoljovics hetmansága (1672-1687)
- •Felszabadító mozgalom a Jobbparti Ukrajnában a XVII. Sz. Végén – a XVIII. Sz. Elején
- •Iván Mazeppa hetmansága (1687—1709)
- •Ukrán területek az északi háborúban
- •1. A háború kezdete. Az ukránok szerepe az északi háborúban
- •2. I. Mazepa céljai. A svédek támogatása
- •3. A Zaporizzsjai Szics az 1708-1709-es események idején
- •4. A poltavai csata
- •5. A háborút lezáró békeszerződés
- •Pilip Orlik hetmansága (1710-1742)
- •1. Hetmanválasztás
- •2. P. Orlik Alkotmánya
- •3. P. Orlik külpolitikája
- •I. Szkoropadszkij hetmansága (1708-1722)
- •1. I. Szkoropadszkij hetmanságának kezdete
- •2. Csatorna- és erődépítések. A néptömegek helyzete
- •3. Az 1720-1722-es cári rendeletek
- •Ukrán kultúra a XVI. Században és a XVII. Sz. Első felében
- •Irodalom
- •Vallási élet az ukrán területeken a XVII. Század első felében
- •A kijevi kozákság
- •1855-Ben, a jobbágyrendszer-ellenes megmozdulásokban a legjobban a Kijev vidéki parasztság jeleskedett.
- •Az UkrÁn területek társadalmi és gazdasági fejlődése a XIX. Sz. Második felében
- •1. A jobbágyság helyzete
- •2. Reformok a XIX. Sz. 60-70-es éveiben
- •1864. Január 1-jei zemsztvói reform
- •1864. November 20 – bírósági reform
- •1870. Június 16 - a városi önkormányzatok reformja
- •1862—1874- Katonai reform
- •3. Gazdasági fejlődés
- •4. A társadalmi-gazdasági helyzet a nyugatukrán területeken
- •5. A parasztság szociális rétegződése és ennek következményei a Dnyeperentúli Ukrajnában
- •Ukrán nemzeti mozgalmak
- •Nemzeti mozgalom a Dnyepermenti Ukrajnában
- •2. Nemzeti mozgalom a nyugatukrán földeken
- •Az ukrán nemzeti mozgalom
- •1. A vasárnapi iskolák bezárása
- •2. Valujev miniszter ukránellenes körlevele
- •3. A császári Emsi rendelet
- •4. Az ukrán nyelv elnyomatása a nyugatukrán vidékeken
- •5. A „hlopománok"
- •6. A titkos csoportok, az ukrán nemzeti mozgalom központjainak megalakulása
- •7. Mihajlo Drahomanov
- •8. A Moszkva-barátok
- •9. A narodovecek
- •10. Iván Franko tevékenysége
- •11. Nemzeti eszme Galícia ukrán pártjainál
- •12. A régi hromádák tagságának csoportosulása a „Kijevi Régiségek" című folyóirat körül
- •13. „A taraszisták baráti társasága"
- •14. Ukrán diáktársaságok
- •15. Az „Ifjú Ukrajna"
- •1. Tarasz Sevcsenko Péterváron
- •2. A kijevi illegálisok. Andrij Kraszovszkij
- •3. A lengyel felkelések ukrán részvevői
- •4. Forradalmi narodnyikok
- •5. A „Délorosz Munkásszövetség"
- •6. Illegális marxista körök az ukrán területeken
- •7. „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására"
- •Az ukrán migráció
- •1. A nemzeti kisebbségek
- •2. Az ukránok szociális és nemzetiségi elnyomása az Orosz Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában
- •3. Áttelepülések
- •1. A tömeges írástudatlanság az ukrán területeken
- •2. A középiskolai oktatás helyzete
- •3. Ukrán felsőfokú tanintézmények
- •4. A természettudományok és a műszaki tudományok vívmányai
- •5. Ukrán történelmi kutatások
- •6. Szépirodalom
- •7, Drámairodalom
- •9. Zene
- •10. Festészet. Szobrászat. Építészet
- •11. Népművészet
- •12. Híres kobzosok
Iván Mazeppa hetmansága (1687—1709)
I. Szamojlovics letartóztatása és száműzetése után a Kolomak folyóhoz vezetett hadjárat idején megtartott kozák tanácsnak új hetmant kellett választania. A sztársinák között a legtekintélyesebb személy Iván Mazepa volt. Életkorban az 50. éve felé közeledett, nagy politikai és katonai tapasztalattal rendelkezett.
Az új hetman megválasztását szokás szerint szerződéses cikkelyek aláírása követte. A sztársina nevében I. Mazepa, a cári kormány nevében V. Golicin katonai helytartó volt az aláírója a 22 cikkelyt tartalmazó szerződésnek (kolomaki cikkelyek). A szerződéshez az 1669. évi „hluhivi cikkelyeket" vették alapul, kiegészítve néhány új cikkellyel, melyek korlátozták Ukrajna jogait (pl. újabb cári helyőrséget telepítettek a hetmani fővárosba, Baturinba, tilos lett a kereskedés a Krímmel stb.).
Az újonnan megválasztott hetmannak rögtön a parasztok, polgárok és kozákok lecsillapításához kellett fognia. Rendeleteket küldött szét, amelyekben megtiltotta az idegen tulajdon önkényes kisajátítását, ígéretet tett a bérleti rendszer megszüntetésére. A nép számára különösen súlyos terhet jelentett a bérleti rendszer, amikor a hetmani, később a cári kormány bizonyos pénzösszegért eladta a jogot arra, hogy a lakosságtól különböző címen pénzt szedjenek be (kereskedelmi vámok, hídadó stb.). Jelentős terhet jelentett a kozákok, a parasztok és a polgárok számára az ukrán városokban állomásozó nagy létszámú cári katonaság eltartása. Mindez együtt népfelkelésekhez vezetett. I. Mazepa ígéretéhez híven eltörölte a bérleti rendszert.
A hetman következő intézkedése az erődök építtetése volt. A cári kormány rendelkezése értelmében az új krími hadjárat előkészítése érdekében a zaporizzsjai határon a Szamara folyó mentén erődöket kezdtek építeni, a krimi hadjáratok azonban nem hozták meg a várt eredményt.
A hetman V. Golocinnal és népes küldöttség kíséretében Moszkvába érkezett. Közben azonban palotaforradalom következett be. A hatalmat az ifjú I. Péter ragadta magához, Szófia cárnő pedig kolostorba került, kegyencét, V. Golicint a távoli északra száműzték.. I. Mazepa egy bizonytalan politikai helyzetbe csöppent.
I. Mazepa több mint 20 éven keresztül volt hetman. Ez alatt az idő alatt megnövelte a hetmani hatalom tekintélyét. A hetman igyekezett rendezni a birtokadományozást, fellépett az ellen, hogy a kozákok paraszti sorba kerüljenek, rendezni igyekezett a bérleti és az adózási rendszert, korlátozni a parasztok kizsákmányolását. 1691. évi rendeletében megtiltotta a világi és egyházi személyeknek, hogy a parasztok helyzetét újabb terhekkel nehezítsék, a kozákokat pedig arra kényszerítsék, hogy egyszerű parasztokká váljanak, illetve, hogy elvegyék a földjüket.
Az adók fajtája és mértéke azonban egyre növekedett, továbbá a tömegek nehéz helyzetét tovább súlyosbította a nagy számú cári katonaság eltartása. Az ukrán területeken keresztül vezetett hadjáratok a gazdaságot a végtelenségig kimerítették. A szociális és a gazdasági feszültség évről évre fokozódott.
I. Mazepa tevékenységének egyik fontos iránya volt a tudomány és a kultúra támogatása. Tanult emberhez méltóan hatalmas könyvtárral rendelkezett a fényűző baturini palotában, anyagilag támogatta a kijevi-mohilai kollégiumot, melyet az ő közreműködésével emeltek 1701-ben akadémiai rangra. Pártfogója és mecénása volt az ukrán egyháznak és az oktatásnak. Saját költségen számos templomot, kolostort, iskolát, papneveldét építtetett.
I. Mazepa birtokokat adományozott a kolostoroknak, amelyek saját iskolával és nyomdával rendelkeztek.
I. Mazepa hűséggel szolgálta a cárt, I. Péter pedig joggal viszonyult teljes bizalommal alattvalójához. Ellenezte a Lengyelországgal való szövetséget, mivel tisztában volt vele, hogy az milyen veszélyeket rejt Ukrajna számára. Ám a cár akaratát alattvalóhoz illően végrehajtotta.
A sztársínák jelentős része azonban azzal vádolta I. Mazepát, hogy kereste a cár kegyét. Ez a megítélés nem volt megalapozatlan. A cár birtokokat, drága ajándékokat és kitüntetéseket adományozott a hetmannak.
1692-ben néhány ezrededben zavargások kezdődtek. A lázadás élén Petro Ivanenko-Petrik állt, azzal vádolta Mazepát, hogy Ukrajna megsemmisítésén, a népnek jobbágy sorba taszításán fáradozik. Hetmanná nyilvánította magát és hozzáfogott a felkelés előkészítéséhez. A Krímbe ment, ahol szövetséget kötött a kánnal az oroszországi uralom és Mazepa elleni harc érdekében. Petrik a tatárok támogatásával többször betört a Hetmanság területére, de különösebb siker nélkül. I. Mazepa hetman gyorsan elfojtotta a felkelést.