Tárgyalások Kína és Korea felosztásáról

Hajasi Tadaszu

A világ nagyhatalmai számára (Oroszország, Németország, az USA és Nagy-Britannia) ebben az időben épp Kína(piacainak) felosztása jelentette a térségben a legfőbb problémát. A japánok kiváló diplomáciával ismertették el többségükkel gyarmatosítási igényeiket, az angolokkal példáulgr.Hajasi Tadaszu nagykövet találta meg sikeresen a hangot (egyben ő lett az első japánszabadkőművesis), és kötött szerződést1902.január 30-án(ezt Japánban költőien „a Hold és a mocsári teknős nászának” nevezték): az addigistatus quomellett megkapták különleges érdekeik elismerését Koreában és Kínában (az angolok csak Kínában), s ha ezek érvényesítésében valamelyikük háborúba keveredne, egy ellenfél esetén a másik szerződő fél semleges marad és másokat távol tart a beavatkozástól, ha azonban többen lennének, fegyveres segítséget nyújt.

Az oroszok angol-amerikai nyomásra 1902áprilisában aláírták azt az egyezményt, mely a „Mandzsúriát Koreáért” (japánul:Man-Kan kókan) elv megvalósítása lehetett volna. Eszerint katonailag kiürítették volna Mandzsúriát, és nem zavarták volna a japánok koreai „tanácsadói” tevékenységét, azok viszont elismerték volna a meglevő mandzsúriai bérleteket, sőt akár továbbiakat is. Az oroszok azonban az ez utánjegyzékbenátvett japán javaslatokat elemezve úgy találták, túl keveset nyernek Mandzsúriában, és túl sokat vesztenek Koreában. Az elkövetkező jegyzékváltások során a japánok Koreát kivéve mindenben hajlandók voltak engedményekre, de az orosz vezetés úgy ítélte meg, hogy a japánok kellően erélyes fellépés hatására még tovább is fognak hátrálni.

Közvetlen előzmények

Minthogy Oroszország 1900-ban megszálltaMandzsúriát, és azt Japán felszólítására sem volt hajlandó kiüríteni, sőt befolyását Észak-Koreára is ki akarta terjeszteni, Japán megszakította a tárgyalásokat és hadüzenet nélkül megtámadta az orosz tengeri erőt.

A hadi események

A Japán Birodalom 1904. február 8-ánüzent hadat az oroszoknak, ám három órával azelőtt, hogy azOrosz Birodalommegkapta volna a hadüzenetet, aCsászári Japán Haditengerészetmegtámadta aPort Arthurbanállomásozócsendes-óceáni orosz flottát. A megdöbbentII. Miklós cárnem akarta elhinni, hogy japán hadüzenet nélkül támadott. Egyik minisztere arról biztosította, hogy Japán nem fog harcolni. Oroszország csak hat nap múlva üzent hadat Japánnak. AMontenegrói Fejedelemségis küldött hadüzenetet a japánoknak, ezzel fejezve ki morális támogatását Oroszországnak (cserébe azért, hogy az oroszok támogatták Montenegró erőfeszítéseit azOszmán Birodalommalszemben). Logisztikai okok miatt azonban Montenegró nem küldött saját csapatokat, Japán ellen pedig csak azok a montenegróiak harcoltak, akik az orosz haderő katonái voltak.

Tengeri csata Port Arthurnál

Még a hadüzenetet megelőzőleg a japán hadihajók 1904. február 6-ánacsemulpóikikötőben két kisebb orosz hadihajót elsüllyesztettek, majdfebruár 9-énaTógó admirálisvezette japán flottatorpedótámadássalPort Arthurkülső kikötőjében három orosz hadihajót harcképtelenné tett. E kihívásraOroszországmég aznap hadat üzentJapánnak.

A további japán hadműveletek vezéreszméje abban állt, hogy amíg a Port Arthurban álló orosz flottát sakkban tartják, nem engedik kifutni a nyílt tengerre, addig a japán szárazföldi haderők Koreában, aLiaotung-félszigetenésMandzsúriadéli partjain partra szállnak.

Április 13-ánMakarov tengernagyaz orosz flottával kitört ugyan Port Arthurból, de hajóraját már a kikötő előtt vereség érte (s ő maga is odaveszett), ezt követően az orosz flotta tétlenül vesztegelt Port Arthur kikötőjében.