Találmányok

A második ipari forradalmat gyakran az ipari forradalom második hullámának is hívják, mert nem világos a technológiai és a társadalmi törésvonal közöttük. Az egyik kritikus találmány ebben az időszakban a gőzhajtású rotációs nyomdagép, ami az első ipari forradalom utolsó évtizedeinek ajándéka volt. A második ipari forradalom hozta el a gépi betűszedést. A tudás terjesztésének ez a formája törölte el Angliában a papírra kivetett adót az 1870-es években, és ilyenformán az előállítási költségek csökkentésével jelentősen előmozdította a szakmai újságírást, a folyóiratok megjelentetését. (Lásd még a Könyvnyomtatás szócikket.)

Az öntött vagy kovácsolt vasat fokozatosan a rugalmas acél váltotta fel. A tömeges acéltermelés- a második ipari forradalomnak a vezető ágazata; megteremtése már tudatos kísérletezés, a tudomány hasznosításának eredménye volt. (Bessemer-konverter: olcsó acél előállítása). Az acélgyártásból fejlődött ki a gépgyártás. A gyáripar új típusú gépesítése alakult ki: eszterga típusok, fúrógép, gyalugép, marógép.

A 19. században a vegyiparban is átalakulás ment végbe: (papír-, üveg-, cement-, gumi-, kerámiaipar, alumíniumgyártás). Kifejlesztették a belső égésű motort. A belsőégésű motor az égéstér korlátozhatóságán alapult. A gőzgéppel szemben könnyebben indítható, energiatakarékosabb. (A belsőégésű motort sokan robbanómotornak nevezik, azonban ez a kifejezés teljes mértékben helytelen, ugyanis – a közhiedelemmel ellentétben – a hengerbe bejuttatott üzemanyag elég, nem pedig berobban.) A négyütemű benzinmotor (Nikolaus Otto német mérnök) földgázból és kőolajból készült benzinnel volt üzemeltethető. Az olaj üzemanyagként való alkalmazása Rudolf Diesel nevéhez köthető.

A belső égésű motorok felfedezése a közlekedés új távlatait nyitotta meg. A fejlesztésben a németek (és magyarok is, mint Csonka János) jártak az élen, de az egész ipart forradalmasító futószalag-rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg (1898-tól). A kisméretű, könnyű benzinmotorok alkalmazásával valóra vált az emberiség álma, a repülés. Az első kormányozható léghajó (1900) a német Zeppelin, a repülőgép (1903) az amerikai Wright testvérek nevéhez kötődik. A generátorok felfedezésének jelentősége: iparilag alkalmazható lett az elektromos áram. (Jedlik Ányos bencés szerzetes találta fel a dinamót, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly a transzformátort.) A gyáriparban is szervezeti forradalom történt: monopóliumok, kartellek, szindikátusok, konszernek jöttek létre.

A találmányok és alkalmazásaik sokkal elterjedtebbé váltak ebben a forradalomban, mint a korábbiban (vagy korábbi szakaszában). Az időszak találmánya volt Amerikában a szerszámgyártás, ami más gépek alkatrészeinek előállítását is megkönnyítette. Ugyancsak ez idő alatt a fogyasztói piacon megjelent a sorban állás, mint újszerű társadalmi jelenség.

Társadalmi átalakulás

A második ipari forradalom során társadalmi átalakulás is lezajlott: megjelent a burzsoázia és a munkásosztály, a nyugati államokban a középosztály száma, súlya megnövekedett (például fehérgalléros munkások), ezért ezeket a társadalmakat középosztály-társadalmaknak is nevezzük. Kelet-Európában torlódott társadalmak alakultak ki (egymásra torlódtak a feudális és a tőkés formák osztályai). Erre jellemző a földbirtokosok és a parasztság társadalmi többsége, szegényparasztság nagy aránya, míg a burzsoázia súlya néhány százalékos, a munkásság is szűk (12%-os) társadalmi osztály, amely homogén a szegénység tekintetében. Magyarországon 8–10 család birtokolta az összes termőföld ⅓-át. A népesség 66%-a paraszt, a maradék pedig középbirtokos és dzsentri. A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki, papi és katonai funkciókat töltöttek be, míg a tőkekezelők és bankárok alkották a burzsoáziát. Kezdett kialakulni a modern középosztály is a vállalkozókból, értelmiségiekből és politikusokból.