- •Read more: http://www.Kislexikon.Hu/miklos.Html#ixzz2VcwiPf1y 34. Вітте Сергій Юлійович
- •Життєпис
- •Цікаві факти
- •Кривава неділя— жовтень 1905
- •Маніфест Миколи II від 17 жовтня 1905 року
- •Спад та знищення здобутків революції січень 1906 — 3 червня 1907
- •37. Российские либералы 40-х гг. XIX в.: западники и славянофилы
- •Előzmények
- •Az orosz helyzet
- •A japán modernizáció és tervek
- •Tárgyalások Kína és Korea felosztásáról
- •Közvetlen előzmények
- •A hadi események
- •Tengeri csata Port Arthurnál
- •A japán invázió
- •A sikertelen orosz szárazföldi ellentámadás
- •Port Arthur ostroma
- •A döntő mukdeni és csuzimai orosz vereség
- •A háború után
- •39. Második ipari forradalom
- •Létrejötte
- •Találmányok
- •Társadalmi átalakulás
- •Mezőgazdasági átalakulás
- •Ipari átalakulás
- •Tudományos felfedezések Kémia
- •Biológia
- •A második ipari forradalom vége
- •40. A marxizmus létrejötte
- •Декабристы
- •Предпосылки к восстанию
- •План восстания
- •События 14 декабря
- •Арест и суд
- •42. Крестьянская реформа в России
- •Предыстория
- •Подготовка реформы
- •Содержание реформы
- •Основные положения реформы
- •Размер наделов
- •Повинности временнообязанных крестьян
- •Местные положения
- •Освобождение дворовых крестьян
- •Выкупные платежи
- •Анализ реформы
- •Осуществление реформы
Találmányok
A második ipari forradalmat gyakran az ipari forradalom második hullámának is hívják, mert nem világos a technológiai és a társadalmi törésvonal közöttük. Az egyik kritikus találmány ebben az időszakban a gőzhajtású rotációs nyomdagép, ami az első ipari forradalom utolsó évtizedeinek ajándéka volt. A második ipari forradalom hozta el a gépi betűszedést. A tudás terjesztésének ez a formája törölte el Angliában a papírra kivetett adót az 1870-es években, és ilyenformán az előállítási költségek csökkentésével jelentősen előmozdította a szakmai újságírást, a folyóiratok megjelentetését. (Lásd még a Könyvnyomtatás szócikket.)
Az öntött vagy kovácsolt vasat fokozatosan a rugalmas acél váltotta fel. A tömeges acéltermelés- a második ipari forradalomnak a vezető ágazata; megteremtése már tudatos kísérletezés, a tudomány hasznosításának eredménye volt. (Bessemer-konverter: olcsó acél előállítása). Az acélgyártásból fejlődött ki a gépgyártás. A gyáripar új típusú gépesítése alakult ki: eszterga típusok, fúrógép, gyalugép, marógép.
A 19. században a vegyiparban is átalakulás ment végbe: (papír-, üveg-, cement-, gumi-, kerámiaipar, alumíniumgyártás). Kifejlesztették a belső égésű motort. A belsőégésű motor az égéstér korlátozhatóságán alapult. A gőzgéppel szemben könnyebben indítható, energiatakarékosabb. (A belsőégésű motort sokan robbanómotornak nevezik, azonban ez a kifejezés teljes mértékben helytelen, ugyanis – a közhiedelemmel ellentétben – a hengerbe bejuttatott üzemanyag elég, nem pedig berobban.) A négyütemű benzinmotor (Nikolaus Otto német mérnök) földgázból és kőolajból készült benzinnel volt üzemeltethető. Az olaj üzemanyagként való alkalmazása Rudolf Diesel nevéhez köthető.
A belső égésű motorok felfedezése a közlekedés új távlatait nyitotta meg. A fejlesztésben a németek (és magyarok is, mint Csonka János) jártak az élen, de az egész ipart forradalmasító futószalag-rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg (1898-tól). A kisméretű, könnyű benzinmotorok alkalmazásával valóra vált az emberiség álma, a repülés. Az első kormányozható léghajó (1900) a német Zeppelin, a repülőgép (1903) az amerikai Wright testvérek nevéhez kötődik. A generátorok felfedezésének jelentősége: iparilag alkalmazható lett az elektromos áram. (Jedlik Ányos bencés szerzetes találta fel a dinamót, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly a transzformátort.) A gyáriparban is szervezeti forradalom történt: monopóliumok, kartellek, szindikátusok, konszernek jöttek létre.
A találmányok és alkalmazásaik sokkal elterjedtebbé váltak ebben a forradalomban, mint a korábbiban (vagy korábbi szakaszában). Az időszak találmánya volt Amerikában a szerszámgyártás, ami más gépek alkatrészeinek előállítását is megkönnyítette. Ugyancsak ez idő alatt a fogyasztói piacon megjelent a sorban állás, mint újszerű társadalmi jelenség.
Társadalmi átalakulás
A második ipari forradalom során társadalmi átalakulás is lezajlott: megjelent a burzsoázia és a munkásosztály, a nyugati államokban a középosztály száma, súlya megnövekedett (például fehérgalléros munkások), ezért ezeket a társadalmakat középosztály-társadalmaknak is nevezzük. Kelet-Európában torlódott társadalmak alakultak ki (egymásra torlódtak a feudális és a tőkés formák osztályai). Erre jellemző a földbirtokosok és a parasztság társadalmi többsége, szegényparasztság nagy aránya, míg a burzsoázia súlya néhány százalékos, a munkásság is szűk (12%-os) társadalmi osztály, amely homogén a szegénység tekintetében. Magyarországon 8–10 család birtokolta az összes termőföld ⅓-át. A népesség 66%-a paraszt, a maradék pedig középbirtokos és dzsentri. A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki, papi és katonai funkciókat töltöttek be, míg a tőkekezelők és bankárok alkották a burzsoáziát. Kezdett kialakulni a modern középosztály is a vállalkozókból, értelmiségiekből és politikusokból.